Forrás: Dr. Szűcs Lajos: Galambjaink

Csontos váz

• A csontosváz a test támasztó szerkezeteként meghatározza annak alakját. A száraz állapotban kb. 20g súlyú galamb csontváz igen kemény, nagy teherbírású csontokból áll. Egyenként és összességükben védőüregei képeznek a csontvelő a belső szervek, valamint az érzékszervek számára, ugyanakkor rajtuk rögzülnek a mozgást biztosító izmok.
• A legtöbb csöves légkamrák is vannak, amelyek légzsákokon át összeköttetésben állnak a tüdővel. Alakjuk szerint megkülönböztethetünk lapos, széles, rövid, zömök, valamint hosszú, csöves csontok. A lapos, széles csontok (szegycsont, bordák, a medence és a koponya csontja) a rövid, zömök csontokkal (csigolyák, az ujjperc csontok) megegyezően, két kemény, vékony lapból és közöttük helyezkedő, szivacsos szerkezetű csontszövetből állnak. A hosszú, csöves csontok részei: a szár és az ízületi fejek. Utóbbiakat mindig porc borítja. Helyezésesük szerint megkülönböztetjük a fej, a törzs és a végtagok csontjait.
• A fej csontos váza:
  • Részei az agy- és az arckoponya. A kifejlett galamb agykoponyájának csontjai összenőtek, még varrataik is eltűntek. A homlokcsontok nagyok, a falcsontok szélesek és rövidek, a nyakszirtcsont domború és egy ízületi bütyköt visel.
  • Az arckoponya csontjai: a felső állcsontok, az állközötti csontok, a szárnycsont, a négyszög-csont, az összekötő csontok, a 11 csontból összenőtt alsó állkapocs csont, a könnycsontok, valamint a három darabból álló nyelvcsont.
  • A nyak csigolyáinak száma 12, de az egyes csigolyák fajtára jellemző hosszúsága szerint az egész nyak hossza változó. A csigolyák ízesülési módja biztosítja az egész nyak és a rajta ülő fej nagyfokú mozgékonysága.
• A törzs csontos váza:
  • Részei: a gerincoszlop, a bordák, a szegcsont és a medencecsontok.
  • A törzs szimmetriasíkjában helyezkednek a hátcsigolyák. Számuk általában 8, a végső 4 hátcsigolya egymással és a keresztcsonttal összenőtt. Az elülsőkhöz bordák csatlakoznak, melyek kifelé enyhén domborodók. A hátsó szélén mindegyik nyúlványt visel. Alsó végük a szegycsonttal mozgékonyan ízesül. A szegycsont jól fejlett, pajzs alakú. Szimmetriavonalában, lemezének alsó oldalához, rá merőleges, nagy felületű taraj kapcsolódik. Ezen tapadnak a repülést szolgáló nagy tömegű izmok. Az összenőtt ágyékkereszttáji szakasz alkotja a 12 csigolyából álló álkeresztcsontot. A farkcsigolyák száma általában 7, de egyes fajták esetében 10-ig emelkedhet. Az utolsó összenőttek és felfelé a farkcsík csontként fejezik be a gerincoszlopot.
• A végtagok szilárd váza:
  • A törzshöz függesztőövvel kapcsolódnak a szárny és a láb csontjai. A szárny függesztőövét három páros csont: a lapocka-, a kulcs- és a hollócsőrcsont képezi.
  • A lapockák a gerincoszloppal párhuzamosan, a bordák fölött az izomzatba ágyazva helyeződnek. Elülső végük a kulcscsontok alsó végükön összenőve, villacsontot alkotnak. Kiindulási helyükön rugalmas rostokkal kapcsolódnak a hollócsőrcsonthoz, amely a vállöv legerősebb csontja. Ízületben csatlakozik a szegycsonthoz és a felkarcsonthoz. A szárnyak csontos váza három csontból áll. Ezek: a felkarcsont, a singcsont és az orsócsont.
  • Az erősebb, enyhén hajlott singcsontból és a gyengébb orsócsontból összetett alkarcsontok végeiken szorosan kapcsolódnak. A végtag hegye a páros kéztő-, a kézközép és a négy ujjcsontból tevődik össze. A kéztő két kocka alakú csontocskából áll, a kézközép két csöves csontból, amelyek végeiken összenőttek. A csak megvastagodásként mutatkozó első kézközépcsonton helyezkedik elhegyesedő csontocska formájában a hüvelykujj.
  • A lábak függesztő öve a medenceöv, amely csípő-, ülő- és fancsontokból épül fel. Az ülőcsontok a fancsonttal és a csípőcsontokkal, ezek pedig az álkeresztcsontokkal összenőttek. A lábnak a medenceövhöz ízesülő csontja a combcsont, amelyhez alsó végén ízülettel kapcsolódnak: a sípcsont és az erősen elcsökevényesedett szárnykapocscsont. A lábvégek csontos vázát a lábközépcsontok és az ujjak csontjai képezik. Az egymással összeolvadt második, harmadik és negyedik lábközépcsontból kialakult csüdnek a hátsó élén helyezkedik az erősen visszafejlődött első lábközépcsont, amelyhez a két ízből álló hátsó ujj kapcsolódik. A csüd felső végével ízületben (sarok ízület) a sípcsonthoz, alsó végével a második, harmadik(középső) és negyedik lábujjhoz ugyancsak ízületben csatlakozik. Az előre néző lábujjak közül a belsőnek három, a középsőnek négy, a külsőnek öt ujjperce van. Minden lábujj végső percét szaru anyagú karom borítja. A lábak alátámasztják a testet, lehetővé teszik a járást és támogatják a felszállást, valamint a megülést is.