Forrás: Dr. Szűcs Lajos: Galambjaink

Izomzat:

• A szilárd vázat, illetve annak csontjait a rajtuk tapadó izmok mozgatják. Az izmok mozgása rostjaik idegi gerjesztés hatására történő megrövidülésében (összehúzódás), majd ezt követő elernyedésében nyilvánul meg. Valamennyi izom mozgását a központi idegrendszer hangolja össze.
• A galambok izomrendszere igen nagy számú, hosszabb-rövidebb, szélesebb és keskenyebb, vastagabb és vékonyabb szalag vagy orsó alakú izomzatból áll, amelyeken kezdeti (fej), középső (test) és a végső (farok) részek különböztethetők meg. A törzs a végtagokba rendszerint rövid, vastag izmokkal megy át, amelyek viszonylag nagy erő kifejtésére képesek.
• Széles izmok határolják a testüreget, a testnyílásokat (csőr, nyelőcső, gyomor, végbél, húgyvezeték, petevezeték, kloaka) pedig körkörös záróizmok veszik körül. A testrészek mozgatásához mindig két ellentétes hatású izomnak (pl. hajlító és nyújtó, emelő és süllyesztő előre- és hátra csavaró) kell együtt dolgoznia.
• A testmozgások izomcsoportok meghatározott, együttműködésének következményei. Az összehangolt izomtevékenység bonyolult, akaratlagos és reflex szerűen irányított folyamat, amely lehetővé teszi a helyváltoztatást. Segítségükkel a galamb állhat, ülhet, járhat, repülhet. Állás közben a testet a ferdén felfelé irányuló gerincoszlop hordja. Járás közben a galamb lábait váltakozva tolja előre a test súlypontja alatt. Üléskor a lábak cikcakk formában húzódnak a törzs alá. Ennek következtében a mell a test hasi része a talajra fekszik. Felrepüléskor a galamb a mellét felemeli, s lábát a startolás segítésére használja úgy, hogy az kiegyenesedik és a testet előre és felfelé taszítja a talajról. Felszállás közben a szárnyak emelő hatása igen nagy. Leszálláskor viszont a sebességet erősen csökkenteni kell. Ehhez a levegő ellenállását a szárnyak meredek tartásszögével, a törzs mell részének megemelésével, valamint a kormánytollak terpesztésével kell növelni. A levegőben a galambok szárnycsapásokkal mozognak. Az izomrendszer tömegének legnagyobb része a repüléshez alkalmazkodva a test súlypontjában vagy annak közelében helyezkedik. A testtájaknak megfelelően megkülönböztetünk: fejizmokat, nyakizmokat, törzsizmokat, végtag izmokat és bőrizmokat.
• Fejizmok:
  • Erős állkapocscsontok teszik lehetővé a felső és az alsó csőrkáva összetett mozgásait. A csőr az alsó káva csontkiugrásán tapadó izmok összehúzódásának hatására nyílik és az erős rágóizomzat működésével záródik. Két izom tágítja és szűkíti a garathasítékot, 6-6 izom a szemgolyókat, néhány a szemgyűrűket, valamint több a nyelvgyökeret mozgatja.
• A nyak izomzata:
  • A fej biztos tartását adja, és lehetővé teszi minden irányú mozgatását. A nyakizmok jórészt a gerincoszlop irányában futnak, a nyaktövi csigolyákról eredők viszont a mellkashoz csatlakoznak. Nemcsak a fejet és a nyakat mozgatják, hanem részt vesznek a légzési folyamatban is.
• A gerincoszlop izmai:
  • A hát és a medence szakaszán visszafejlődtek, mivel a hátcsigolyák a medencével, valamint az ágyék-keresztcsonttal összeolvadtak és lehetetlenné teszik elmozdulásukat. A nagy számú farokcsigolya a kormánytollak emelésére, süllyesztésére, oldalirányú mozgatására, szétterítésére és összezárására szolgáló izmok tapadási helye. Mivel a szegycsont erősen hátra nyúlik és segít a hasüregi szervek hordozásában, a hasizmok csak vékony lemezek.
• A vállöv izmai:
  • Feloszthatók a törzs és a válltájék, a felkar, az alkar és a ,,kéz", valamint a mell izomzatára.
• Mellizmok: 
  • A repülés legfontosabb izmai, amelyek összehúzódásukkal a szárnyakat lehúzzák, illetve emelik. 
• A medenceöv izomzata:
  • Hasonlít az emlősökéhez, de nyújtóizmai erősebben fejlettek a hajlítókénál. A csüdökön és az ujjakon nincsenek izmok, de jellemzők az erős, hosszú ínak. Ha a galambok valamilyen keskenyebb tárgyon ülnek, azt ujjaikkal körül fogják. Ilyenkor az ínakat húzó hatás az ujjakat zárt tartásban rögzíti. Ez a zár csak akkor oldódik, ha a galamb ülőhelyéről elrepül. Állás közben tehát erő ráfordítás nélkül kapaszkodhatnak és pihenhetnek.
• A bőrizomzat:
  • Számos vékony, harántcsíkolt, akaratlagosan mozgatható izomból tevődik össze. Közülük legfontosabbak a szárnyredők feszítőizmai, a szárny evezőinek terpesztői és a kormánytollak emelői.
  • Velük szemben a vegetatív idegrendszer irányítása alatt, akarattól függetlenül működnek az egyedi bőrizmok. Ezek a tolltüszőkön végződnek és lehetővé teszik a tollak egyenkénti felborzolódását és csavarodását. A bőrizomzat mindenekelőtt a szárny két rugalmas bőrredőjének, az elülső és a hátsó repülőhártyának a kifeszítésére szolgál. Az elülső repülőhártya a felkar és az alkar közötti szögletet tölti ki. Izmok, ínak és rugalmas szalagok tartják feszesen. A hátsó repülőhártya a felkar és az ujjak közötti teret foglalja magában ott, ahol a szárnyfelületet a váll a testtel összeköti.